A derecskeiek érdekeit képviseljék!

Személyeskedéstõl, bekiabálásoktól és durva szavaktól sem volt mentes kedden este a szemétszállításról tartott Napló–vita. Jónéhány derecskei úgy gondolja, hogy az elõzõ év utolsó negyedévi szemétszállítás díját kétszer fizetették ki a lakossággal: egyszer a 2005–ös kommunális adóval, majd az AKSD Kft. – tõl érkezett csekken. Kommunális adót 2000. január 1–tõl kell fizetnie a lakosságnak, amelybõl befolyt összeget az elejétõl kezdve fejlesztési célra fordítunk – mondta Csató István polgármester. – A kiszabott összegbe nem tartozott bele a szemétszállítási díj, ezt más forrásból fizette az önkormányzat 2005. szeptember 30–ig. A változást törvényességi szempontból áttekintettem, s nem állapítottam meg törvénytelenséget, mint ahogyan a panaszosok által kért állásfoglalásában a Közigazgatási Hivatal, a Fogyasztóvédelmi Felügyelõség valamint a Gazdasági Versenyhivatal sem – tette hozzá Iklódiné Szilágyi Katalin a település jegyzõje. Tudomásul vesszük, hogy a szemétszállításért fizetni kell, azt is, hogy az AKSD–vel kötött szerzõdést az önkormányzat, de csak az elszállított szemét arányában vagyunk hajlandóak fizetni – mondta Bartha Ernõ, derecskei lakos. Azért nem fizetünk, hogy a jóformán üres kuka elõtt elmegy hetente egyszer a kukásautó. A matricázás ötlete is felmerült: mindenki egyénileg gondolja végig, hányszor kér szemétszállítást, ez alapján készítsenek különbözõ színû matricákat, s azok jelezzék a kukákon az ürítés gyakoriságát. Hetente kötelezõ A hulladékszállítás kötelezõ közszolgáltatás, továbbá az egészségügyi rendelet kimondja, hogy hetente egyszer kötelezõ elszállítani a kukát, ha szerves hulladék van benne – mondta Kardos Marianna, az AKSD Kft. ügyvezetõ igazgatója. –Jogalkalmazók vagyunk, s nem jogalkotók: a törvényeket be kell tartanunk. Az ügyvezetõ arra is felhívta a figyelmet, hogy a lakossági hulladék égetése tilos, vagyis ezen a módon ne szabaduljanak meg a szeméttõl az emberek. A fórum végére talán már közeledtek az álláspontok: felmerült annak a lehetõsége, hogy minden egyes kukát egyedileg lemérnek azok kiürítése elõtt, s ténylegesen csak a "megtermelt" szemétért kell majd fizetni, de ezt még hosszas tárgyalások elõzik meg. Az azonban biztos, hogy a településen évente létrejövõ csaknem 2400 tonna szemét sorsáról gondoskodni kell. Arra kértük az önkormányzat illetékeseit, képviseljék a derecskeiek érdekeit a szemétszállítással kapcsolatban, de úgy tûnik, inkább az AKSD Kft. – nek kedveznek, adott hangot sérelmének Bartha Ernõ. Annak idején egy kockás füzetben vezették, kinek hányszor kellett ürítenie a kukáját, s annak arányában fizetett. Miért nem lehet ezt ma is megtenni? A derecskei lakos azt is sérelmezte, hogyan lehetséges az, hogy olyan helyre is kiküldték a csekket, ahol senki nem lakik. Sõt, az õ 24 évvel ezelõtt elhunyt apósától is pénzt akartak kérni. Miért nem csinálnak emberbarát adatkezelést, tette fel a kérdést az illetékeseknek. Elbeszélnek egymás mellett – Igaz, hogy a jogalkotás sok hibával és problémával küzd, de véleményem szerint méltánytalan, hogy minden probléma okát a törvényekre kívánjuk ráfogni: a törvény betartatásának módja a lényeges – mondta a közönség soraiban helyet foglaló Márton Attila, a térség országgyûlési képviselõje. – A lakosság és az AKSD Kft. elbeszél egymás mellett. Miért nem lehet egy olyan konstrukcióval elõállni, ami elõre viszi a szemétszállítás ügyét? Miért nem kínálnak egy, a lakosság számára is elfogadható alternatívát? Konkrét példák Az országgyûlési képviselõ két konkrét példát is elmondott a jelenlévõknek. Mezõkövesden például minden lakásingatlan tulajdonosnak saját szerzõdése van a szolgáltatóval, s egyénileg, folyószámláról fizetik a szállítás díját. Hajdúszoboszlón matricás rendszer van és személyes szerzõdés van, nem úgy mint Derecskén, ahol az önkormányzat kötötte meg azt a lakosság nevében. A képviselõ szerint összemosódott a kommunális adó és a hulladékszállítás a településen, s ebbõl fakadnak a bajok. Ha a településnek lenne 3–5 évre szóló pénzügyi stratégiája, akkor nem lenne gond és a fórumra sem lett volna szükség – tette hozzá Márton Attila. Korrekt számlázást várnak Korrekt, regisztráláson alapuló számlázást várunk el a szolgáltatótól – mondta el véleményét Takács Vince. – Az elvégzett munka minõségével semmi gond nincs, csak azzal, hogy azt is ki kell fizetnünk, amit el sem végeznek. A helyi lakos arra az ellentmondásra is kitért, hogy az elhangzottak szerint az AKSD Kft. csak díjalkalmazó, de közben minden évben díjkalkulációt készítenek. Mindenképpen arányos díjfizetést akarunk – tette hozzá. – Nem kilogrammonkénti méricskélésre gondolunk, bármilyen módszer, például a matricás megoldás, jó lenne. Csak magunk, jogi háttér nélkül nem tudjuk érvényesíteni jogainkat. Egyetlen lehetõség az lehetne, ha a strassburgi emberjogi bírósághoz fordulnánk, ahová ügyvéd nélkül és magyarul is beadhatnánk kérelmünket. Nincs hatásköre – A fogyasztóvédelemnek nincs abban hatásköre, hogy a meglévõ hatályos jogszabályt felülvizsgálja – mondta Széles Sándor, megyei fogyasztóvédelmi szakember. – Csakis a jogszabály betartását tudjuk felülvizsgálni, vagyis például azt, ha az AKSD Kft. nem nyújtja azt a szolgáltatást, amelyet a szerzõdésben vállalt. Abba, hogy mennyiért szállítják el a szemetet, vagy hogy milyen sûrûn, nem szólhatunk bele, csak ha a szállítás illetve az elvégzett munka minõségével elégedetlenek a lakosok. A fórumon elhangzottakból ítélve pedig ezzel semmi gond sincs. Só. A Forrás haon