Kiút a szemétbõl

De hasonlóan szomorú képért nem kell messzire menni. A belvárosban nemrég feketerigó ugrált elõttem, köszöntve a korán beköszöntött tavaszt. Énekében mégsem tudtam gyönyörködni, a nejlonzacskók, papírzsebkendõk és mûanyag flakonok között daloló madár látványa inkább elkeserített. Korábban voltak olyanok, aki hazánk uniós tagságától reméltek javulást. A helyzet azonban visszás: miközben a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályaink már néhány éve megfelelnek az európai normáknak, addig az illegális lerakatok száma tovább növekedett. Debrecen rendelkezik egy korszerû hulladéklerakó teleppel, egyre több ponton mûködik szelektív hulladékgyûjtõ sziget, és van hulladékudvar is ingyenes elhelyezési lehetõséggel. Sokan mégis az erdõkben, félreesõ területeken szabadulnak meg feleslegessé vált tárgyaiktól, gyakran utánfutónyi vagy pótkocsi mennyiségû szemetet helyezve el a természet már csöppet sem lágy ölén.

A mennyiség ijesztõ: nemrégiben légifotók alapján mérték fel az országban található, tíz négyzetméternél nagyobb illegális huladéklerakatokat: 27 ezret számoltak, és az erdõk mélyére nem is látnak a repülõgépekrõl... Kinek a feladata felszámolni a lerakókat? A törvény szerint a szennyezõnek, azaz annak, aki odarakta. Kilétük persze a legritkább esetben deríthetõ ki, így legtöbbször a költségek azt terhelik, akinek a területén elhelyezték a hulladékot. Debrecen jelentõs területet kezel, így csak illegális hulladéklerakók felszámolására 2006-ban 34 millió forintot költött a város – tudom meg Mezõsi Jánostól, a városüzemeltetési osztály vezetõjétõl. A belvárosban gyakoribb a takarítás, de a külterületeken is rendszeres az illegális lerakóhelyek felszámolása. Ennek ellenére nem mindig látszik az eredmény – ismeri el Mezõsi János. (A szemét állandó újratermelõdése szinte sziszifuszi küzdelmet jelent. Nem felejtem azt az esetet, amikor egykor lelkes civilként magam is épp egy jobb sorsra érdemes terület szemét-mentesítésén dolgoztam. Egyszerre egy talicska hulladékkal jelent meg valaki. – Látom, hogy szedi a szemetet – kezdte, – gondoltam, vigye már el az enyémet is…)

Sokszor egyébként már a bejelentés is segítene. A Polgármesteri Hivatal köztisztasági ellenõreinek, a közterület-felügyelõknek, a rendõröknek hivatalból kell eljárniuk, ha tudomást szereznek illegális hulladék elhelyezésérõl – tájékoztat az osztályvezetõ. Ha többen éreznék kötelességüknek a bejelentést, esetleg meg lehetne akadályozni egy-egy nagyobb hulladéklerakó kialakulását. – Nagyobb odafigyeléssel és intenzívebb lakossági összefogással pénzt tudnánk megtakarítani – mondja Mezõsi János. A közterület-felügyelõk és a saját köztisztasági ellenõreink egyébként folyamatosan figyelemmel kísérik a város területét és szükség szerint intézkednek a hulladék elszállításáról, amelyet az AKSD Kft, a Dehusz Kht. és a Lián Kht. végez – teszi hozzá.

Jó a kapcsolat a civilekkel és a környezetvédelmi hatósággal is. – Az érintett szervezetekkel rendszeresen értesítjük egymást a problémákról, és együttesen keressük a megoldásokat. A polgárõrszolgálatok esetenként a hulladék összeszedésében is segédkeznek. A nyugdíjas klubok, egyéb civil szervezetek szintén segítségünkre vannak a város tisztán tartásában. Általában tavasszal, önkormányzati képviselõi kezdeményezésre az általános és középiskolák egy része is megtisztítja a környezetét – fejti ki az osztályvezetõ.

A város egyébként – törvényi kötelezettségének eleget téve – megalkotta hulladékgazdálkodási tervét a 2004 – 2008. közötti idõszakra. Ennek része a hulladék szervesanyag-tartalmának jelentõs csökkentése, a szelektív gyûjtés kiterjesztése, de célja a lakosság környezettudatos magatartásának fejlesztése is. Közel két szász helyen találunk ma már szelektív hulladékgyûjtõ szigetet, de számuk, a tervek szerint tovább növekszik majd. Folyamatosan szaporodnak a korszerû utcai hulladékgyûjtõk is. A város tavasszal (március 15-e elõtt) és egy késõbbi idõpontban (augusztus 20-a elõtt) végeztet átfogó takarítást Debrecen területén. Az iskolák, civil szervezetek ilyenkor gyakran csatlakoznak hasonló programjaikkal – tudtuk meg Mezõsi Jánostól.

Nemegyszer látni erdõszélen kirakott hûtõszekrényt, rossz fotelt, elhajigált gumiabroncsokat. Pedig az AKSD Kft. István úti hulladékudvarán mindezt bárki díjmentesen elhelyezheti. Sõt számos más típusú, veszélyes és ártalmatlan hulladékot is, amelyek ártalmatlanításáról a cég munkatársai gondoskodnak. Ha többen élnének a lehetõséggel, máris kevesebb szemét kerülne a közterületekre és a természetbe. Az A.K.S.D. Kft. PR-vezetõjétõl megtudtuk, hogy már túl vannak a karácsonyfák elszállításán – ez közel 35 tonna hulladékot jelentett, amelynek egy része szerencsére komposztálható volt. Továbbra is adott az a lehetõség –, mondja Juhász Judit –, hogy minden debreceni lakos évi egy alkalommal legfeljebb 1 köbméter (200 kg) mennyiségû települési szilárd hulladékot (pl. építési törmeléket) díjmentesen elhelyezhet a Vértesi úti telepen. (2006-ban több mint 30 ezer tonna ilyen jellegû hulladékot vettek át a Kft. munkatársai.)

Évente kétszer az A.K.S.D Kft.  ingyenes lomtalanítási akciót szervez a lakosság számára.

A kft. István úti telepén június óta mûködik hulladékudvar is, ahová különbözõ hulladéktípusokat (pl. veszélyes hulladékokat is) díjmentesen helyezhetnek el a szolgáltatást igénybe vevõk. Egyre népszerûbbek a szelektív gyûjtõszigetek is, míg 2005-ben a válogatva gyûjtött hulladék mennyisége még nem érte el az évi 900 tonnát, addig 2006-ban már meghaladta az 1600 tonnát is. Mert a legjobb dolog, ami a hulladékkal történhet az az, ha megszûnik hulladéknak lenni. A válogatva gyûjtött mûanyagot, üveget, papírt és fémet, pedig megfelelõ módon kezelve újra fel lehet használni.

Juhász Judit arra is felhívja a figyelmet, hogy az idei évben új szolgáltatásként ingyenes E-hulladék-gyûjtõ járatot indítottak útnak. Mindez azt jelenti, hogy február és március hónapban minden szombaton az elektronikai hulladékokért igény esetén házhoz mennek a cég munkatársai. A legváltozatosabb elektromos és elektronikai berendezéseket veszik át az akció keretében.  Így leadhatók a háztartási kis- és nagygépek (a hûtõszekrényektõl a kenyérpirítóig), a különbözõ számítástechnikai eszközök, szórakoztató elektronikai cikkek, különbözõ világítótestek (fénycsövek), de más elektronikai hulladéknak minõsülõ termék elszállításáról illetve újrahasznosításáról is gondoskodnak. A gyûjtõjáratra a jelentkezés az A.K.S.D ügyfélszolgálati irodájában személyesen (a Vígkedvû Mihály u. 7. szám alatt), telefonon (52/533-508, 533-546, 533-547, 80/200-966, 30/416-9896), vagy e-mailben (@) is leadható. Természetesen az akció alatt és után is igénybe lehet venni az István úti a hulladékudvart, amely a lakosság számára ingyenes. A hulladékudvar hivatalos nyitva tartása: hétfõtõl csütörtökig 10–16 óráig, pénteken 10–18 óráig, szombaton 8–16 óráig, vasárnap zárva.

Vannak tehát lehetõségek, hogy megunt, feleslegessé vált tárgyainktól, illetve a háztartásunkban keletkezett hulladékainktól civilizált módon szabaduljunk meg. Már csak élni kellene vele. És akkor megmarad a remény, hogy egyszer még gyönyörködhetünk a rigó énekében.

Forrás deol