Kisebbik lányom abban a korban van, amikor minden lépésére figyelni kell. Rájött, hogy mindenhová fel tud mászni, és ezt szorgalmasan gyakorolja is. Vagy pakol. Nemrégiben a kamrában gyûjtött mûanyag flakonokat cipelte ki, és már épp rá akart állni egyre, amikor az utolsó pillanatban sikerült elkapnom, így megúszta a hanyatt esést. Pedig csak laposra akarta taposni a palackot, ahogy tõlünk látta. Vajon hány kisgyerek elõtt élõ példa ma a szelektív hulladékgyûjtés?
Talán nem is olyan rossz a helyzet, mint gondolnánk. Egy felmérés szerint hazánkban a megkérdezett lakosok csaknem fele (46%) már válogatva gyûjti a háztartási hulladékot, és aktívan használja a szelektív gyûjtõhelyeket. A csomagolási hulladékok hasznosítását koordináló ÖKO-Pannon Kht. 2006. decemberében végzett országos reprezentatív közvélemény-kutatást, amely bemutatja a 18 éven felüli magyar lakosság hulladékgyûjtési szokásait – tudtuk meg Pribelszki Edinától, a cég kommunikációs csoportvezetõjétõl. A felmérés eredményei tanulságosak.
A megkérdezettek 68 százalékának a településén van lehetõsége a szelektív hulladékgyûjtésre, de a városokban élõk közül többen nyilatkoztak úgy, hogy a környezetükben megoldott a szelektív hulladékgyûjtés. A megkérdezettek több mint kétharmada – fõleg a budapestiek és a nagyvárosiak – szerint a rendszer elindítása óta fejlõdtek a szelektív hulladékgyûjtés feltételei, míg a kisebb településeken élõk közül többen gondolják ennek az ellenkezõjét.A felmérés eredménye szerint a gyûjtõszigetet fõleg a magasabban iskolázott, városban élõ 18-49 éves férfiak részesítik elõnyben, míg a községekben élõk, valamint többnyire a nõk szeretnék, ha a településükön bevezetnék a házhoz menõ, zsákos gyûjtési rendszert.
A szelektív hulladékgyûjtést elutasítók között 37 százalékban jelent meg a gyûjtés körülményessége indokként, miszerint nincs hely a lakásban és bonyolult szétválogatni a hulladékot. 32 százalékuk vélekedik úgy, hogy a gyûjtõszigetek messze vannak lakóhelyétõl, míg 26 százalékuknál elsõsorban az ismeretek hiánya az ok. Biztató lehet a jövõre nézve, hogy a ma még elutasítók többsége (70 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy megfelelõ körülmények között hajlandó lenne válogatva gyûjteni a hulladékot.
Örömteli, hogy a szelektált hulladék mennyisége folyamatosan növekszik. Országosan a 342 ezer tonna hasznosításból 12 százalékot, összesen csaknem 41 ezer tonnát tett ki a lakosság által begyûjtött csomagolási hulladék, ami 53 százalékkal magasabb a 2005-ös értéknél, és majdnem tízszerese a 2003-as mennyiségnek.
Debrecenben is egyre népszerûbb a válogatás. Juhász Judittól, az AKSD Városgazdálkodási Kft. PR-munkatársától megtudtuk, hogy a szelektíven gyûjtött hulladék mennyisége városunkban is folyamatosan növekszik. Míg 2005-ben közel 870 tonna újrahasznosítható anyagot gyûjtöttek be, addig a tavalyi mennyiség meghaladta az 1660 tonnát is. Juhász Judit hangsúlyozta, hogy ezek az eredmények fõleg a lakosok együttmûködõ hozzáállását mutatják. A gyûjtõedényekben eddig papír, üveg és PET-palack válogatott elhelyezésére volt lehetõség, 2006 júliusától azonban az italos kartonok (tejes és gyümölcsleves dobozok) is gyûjthetõk a sárga tartályban. A konténerbe való bedobás elõtt azonban a dobozokat is laposra kell taposni. Ennek azért van nagy jelentõsége, mert a palackok, italos dobozok térfogatának csökkentésével helyet takaríthatunk meg a gyûjtõedényben. Talán kevesebben tudják, hogy a kommunális hulladék még hasznosítható anyagai az AKSD telephelyén (István út 136.), a cég által üzemeltetett hulladékudvarban is díjmentesen leadhatók. A gyûjtõszigeteken elhelyezhetõ anyagfajtákon kívül a hulladékudvarban különbözõ fémeket, elektronikai eszközöket, veszélyes hulladékokat (pl. gumiabroncsokat, vegyszeres dobozokat, lejárt szavatosságú gyógyszereket stb.) is átvesznek.
Fontos kérdés, hogy mi lesz a begyûjtött hulladékok sorsa. Természetesen a fõ cél az újrahasznosítás. Alapvetõ elv, amelyet nem árt hangsúlyozni, hogy a hasznosítható hulladék már nem is számít hulladéknak! A használt papírból sokkal kevesebb energiával állítható elõ ismét papír, mint a fa vagy rongy alapanyagból. Az újrahasznosítás alapfeltétele, hogy a hulladékpapír ne legyen szennyezett és fóliázott. A feldolgozás során jó minõségû kartondobozok, konyhai törlõkendõk, írólapok, füzetek készülnek leggyakrabban. A begyûjtött, szétválogatott, megtisztított, majd granulált mûanyag csomagolóanyagokból (flakonokból) nyert félkész termékekbõl többek között PET-palackok, mûanyag kerti székek, virágládák és csövek is elõállíthatók. A fehér és színes üvegeket elkülönítve tisztítják, és aprítják. A beolvasztott zúzalék formába öntve újra felhasználható üvegtermékek gyártására. A fémeket szétválogatás után tömörítéssel bálázzák. A bálákat az újrahasznosítás helyén aprítják, majd mágnesekkel kiválasztják belõlük a más típusú fémeket. A megtisztított fémdarabokat kohókban beolvasztják és szállítható rudakba öntik, amelyekbõl üdítõs dobozok, konzervdobozok, alufóliák vagy zárókupakok is készülhetnek.
A szelektív gyûjtés elterjedésével a hulladékok újrahasznosítása sokkal hatékonyabban valósítható meg, ráadásul megtakarítást is eredményezhet a lakosság számára. Nem egy társasházban elég lenne pl. öt helyett négy szemétgyûjtõ edény, ha pl. a hulladékok egy részét a gyûjtõhelyeken helyeznék el… Az AKSD Kft. PR-munkatársától megtudtuk azt is, hogy Debrecenben és vonzáskörzetében 2005-ben például mintegy 86 ezer tonna települési szilárd hulladék keletkezett. Ebbõl a háztartási hulladék mennyiségének csaknem fele újrahasznosítható lett volna. Forrás deol