Kukába került a józanság

Nem az a fő gond, hogy a rezsicsökkentés és a költségnövekedés miatt a települési hulladékszállítók sorra mondják fel szolgáltatási szerződéseiket, és emiatt a lakosoknak esetleg néhány hétig el kell viselniük a felgyülemlő szemét látványát és bűzét, hanem az, hogy az új helyzetben hosszú távon nem tartható fenn a szolgáltatás színvonala. Emellett a szennyező fizet elvet kidobjuk a kukába.

Kukába került a józanság - A.K.S.D. Kft. Legutóbb a Martfűn felhalmozódó hulladék borzolta a kedélyeket, ahol a katasztrófavédelem azzal „oldotta meg” a helyzetet, hogy a lakossági hulladék elszállítására kijelölte az önkormányzati többségi tulajdonú Remondis Szolnok Zrt.-t. A hulladéktársaságokat elsősorban a január elsejétől bevezetett lerakási járulék küldte padlóra: ezen a jogcímen tonnánként háromezer forintot kell fizetniük, ami jövőre megduplázódik, és így tovább: a teher 2016-tól 12 ezer forintra nő. Másrészt pedig a júliusi tízszázalékos rezsicsökkentés, ami számos település esetén ennél jóval nagyobb ármérséklést eredményezett. Jelentősen befolyásolja a társaságok életét az is, hogy jövő januártól csak állami-önkormányzati többségű vállalkozások szállíthatják el a lakossági szemetet.

Martfűn az eddig szolgáltató a német Remondis tulajdonában lévő Kun Hulladék Kft. január elsejével döntött a távozás mellett, hat hónapos felmondási idővel. Erre főleg a lerakási járulék szolgáltathatott okot, a rezsicsökkentés ekkor még csak körvonalazódott. A felmondási idő most járt le, így a társaság levonulása nem lehetett váratlan, ám a szemetet pár hétig mégsem vitte el senki. Mivel a kormány számított hasonló esetekre, egy új jogszabállyal a katasztrófavédelemre bízta a helyzet kezelését. A hatóság pedig a feladat ellátására kijelölte a Remondis Szolnok Zrt.-t, amely a nevével ellentétben nem a Remondis, hanem Szolnok város irányítása alatt áll. A szolnoki cég a hét végén át is vette a szolgáltatást. A német Remondis a hírek szerint a csökkenő jövedelmi kilátások miatt ki kíván vonulni Magyarországról.

Oroszlányban, ahol eddig szintén Remondis-többségű társaság vitte el a szemetet, másként oldották meg a dolgot: a hét elején ugyanis a város 576 millióért kivásárolta a Remondis Oroszlány Zrt.-ből a németek 75 százalékos részét. A város a vételárra célzott állami támogatást kapott, amit vissza kell fizetniük. Óvári László, a Remondis Oroszlány Zrt. megbízott vezérigazgatója megkeresésünkre elmondta: a cég eddig nyereséges volt, de a jövőre nézve erről nem kívánt becslésekbe bocsátkozni. Jelenleg 15 településen végzik a hulladék elszállítását. Kérdésünkre úgy vélte, ha a katasztrófavédelem megbízná őket, más helységeket is el tudnának látni, bár ennek azért van fizikai határa. A szintén önkormányzati tulajdonú lerakó ugyanis nemsokára betelik, de bíznak abban, hogy megkapják rá a bővítési engedélyt.

Hasonló kényszerek nyomán, de más megoldás született nemrég Siófokon. Ott az osztrák hátterű AVE részint átadja a városnak a szállítócég többségi irányításához szükséges részvénycsomagot, másrészt viszont többséget szerez a le- és átrakókban.

Megoldásra vár a helyzet Pilisvörösváron, ahol információink szerint az osztrák hátterű Saubermacher-Bicske Kft. nemrég szintén felmondott. Az önkormányzat abban sem bízik, hogy itt a cég kitölti a hat hónapot. Ha erre hajlandó lesz, azt nyilván a szolgáltatási színvonal jelentős csökkentésével teszi. A tárgyalások még zajlanak. Szakértők ezzel hozzák összefüggésbe azt is, hogy a kormány váratlanul visszavonta a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszer támogatására az Európai Bizottsághoz benyújtott kérelmét.

Farkas Hilda a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének (KSZGYSZ) ügyvezetője konkrét példák nyomán rövid távon lehetségesnek látja, hogy az önkormányzatok – akár egyenként több százmilliós állami támogatással – átvegyék a magántöbbségű társaságoktól ezt a kötelezettséget. Ám ennek is van egy anyagi, illetve területi határa, ami után már nem lehet kinek átadni a feladatot – vélekedik. Az új szabályok ráadásul nem ösztönzik a nagy területi központokat, hogy a körülöttük lévő kisebb településeken is szolgáltassanak.

A rezsicsökkentést nem tartja jó megoldásnak, mert a díjnak nemcsak a költségeket kell fedeznie, de a „hulladéktermelés” mérséklésére is ösztönöznie kell. Aki kevés szemetet termel és szelektíven gyűjt, az fizessen sokkal kevesebbet, mint a többiek – húzza alá. Ehelyett a szennyező fizet elvet kidobjuk a kukába – fogalmazott. Arról, hogy idén számos településen – például Debrecenben, Miskolcon, Dunaújvárosban – a szabályokat kikerülő, trükkös áremelésről számoltak be a lakosok, úgy vélte, ezek megakadályozására eddig is minden joga és lehetősége meglett volna a helyhatóságoknak, ám nem éltek a lehetőséggel.

A jelenlegi megoldással viszont csak a már kialakított – sok helyütt kifejezetten uniós színvonalú – infrastruktúra pusztul le, ami közegészségügyi szempontból is fenyegető. A feladatot eddig ellátó társaságok berendezéseit kiválthatják ugyan az új cégek új eszközökkel – miközben a kiszállók valahogy megpróbálják értékesíteni sajátjaikat –, de ez tűnik a lehető legköltségesebb megoldásnak. Kérdésünkre több milliárd forintra becsülte azt az összeget, amibe az államnak a váltás kerülhet. A KSZGYSZ ügyvezetője szerint kétségtelenül megfigyelhető, hogy a külföldi befektetők – bizonyára főként a törvényi fenyegetés hatására – fokozatosan áttérnek a hulladékszállításról a tárolásra. Beláthatatlan következményekkel járó viták forrása lehet viszont, hogy az át- és lerakók tarifái továbbra is szabadárasak – amit tehát a jövőben is megszabhat a magántulajdonú cég –, miközben a lakossági díj kötött, illetve egyre csökkenő.

Jelenleg a 3157 hazai település körülbelül harmadán szállítja el a lakossági háztartási hulladékot többségében külföldi hátterű magáncég – tájékoztatta lapunkat Nagy György, a Köztisztasági Egyesülés igazgatója. Szerinte a szerződést bontó társaságnak a törvény értelmében további hat hónapig szolgáltatási kötelezettsége áll fenn. Kérdésünkre, hogy mi történne, ha ezalatt a társaság szabotálná az érdemi tevékenységet, leszögezte: akkor a környezetvédelmi hatóság fellépne ellene. (Farkas Hilda viszont úgy vélte, ha a szerződéses feltételek, mint például a díj, időközben jelentősen változnak, és a társaság ezért nem tartaná be a hat hónapot, a bíróság valószínűleg ezt jogszerűnek ítélné.)

Nagy György értelemszerűen úgy látja, hogy egyre több önkormányzati cég veszi át a szolgáltatást. Azt nem tudja elképzelni, hogy ha a katasztrófavédelem egy önkormányzati tulajdonú társaságot szolgáltatási területe kiszélesítésére kérne fel, nemleges választ kapna: e cégeknek ellátási kötelezettsége van. Nem értékeli kirívó problémának, hogy a magántulajdonú társaságok gépparkja helyett az önkormányzatoknak esetleg újakat kell beszerezniük, mivel erre a minőségi cserére előbb-utóbb mindenképp sort kellene keríteni. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet, hogy a kormány uniós támogatást hirdetett hulladékszállító járművek beszerzésére, amin csak önkormányzatok vehetnek részt. Kérdésünkre Nagy György kifejtette: a szerződést nemcsak a jelenlegi szolgáltató, hanem akár az önkormányzat is felmondhatja. Mutatkozik kiskapu arra az esetre, ha egy magántársaság a jövőben is szeretné ellátni a hulladékok begyűjtését: önkormányzatok ugyanis alkalmazhatnak alvállalkozókat. Farkas Hilda szerint viszont erősen kérdéses, hány magáncég jelentkezik majd a helyhatóságok ilyen jellegű pályázataira.

A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) a díjjal kapcsolatos előkészítő, egyes esetekben díjmegállapító és díjfelügyeleti tevékenységet végez – tájékoztatta a nol.hu-t a hatóság. Bár a törvény több olyan garanciális jellegű szabályt tartalmaz, amelyek a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás folyamatosságának biztosítására hivatottak, előfordulhat, hogy a településen a közszolgáltatás bármelyik szerződő fél jogellenes tevékenysége folytán, vagy a közszolgáltató kiválasztására irányuló eljárás eredménytelensége miatt átmenetileg szünetel. A közérdekű szolgáltató kijelölésére vonatkozó hatósági eljárás lefolytatására, valamint a szükségellátás megszervezésével és elvégzésével kapcsolatos feladatokra a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét jelöli ki a kormány – szögezik le.

A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságán a feladataikat firtató kérdéseinkre ismételten azt szögezték le, hogy ők maguk nem végeznek szemétszállítást. Egy érdemi válaszuk szerint eddig egy település kapcsán éltek a hulladékszállítással kapcsolatos hatósági jogkörükkel. (Nagy valószínűséggel Martfűn.) A HULLADÉKLERAKÁSÉRT 2016-tól a jelenlegi tonnánkénti háromezer forint négyszeresét kell majd fizetni, a költségnövekedés miatt sok szemétszállító cég válhat veszteségessé.

Forrás: greenfo