Szemét, de nem haszontalan

Hulladékkezelési kultúráltságunk ismeretében – illegális szemétlerakók, általános szemetelés – valóban nehéz elképzelni, hogy a derék magyar állampolgár ezen túl minden újrahasznosítható csomagolóanyagot gondosan szétválogatva helyez el a kijelölt gyûjtõkben, kukákban. A végsõ cél ugyan ez, de ettõl még messze állunk. Míg Svájcban tíz alumínium italos dobozból kilenc újrahasznosul, addig nálunk kísérletképpen csak néhány városban kezdték meg a begyûjtését. Debrecen például még kimaradt a sorból, de csak eddig, mert rövidesen a város több iskolájába is kihelyeznek alu doboz préseket. Az újrahasznosítható csomagoló anyagok begyûjtését végzõ legnagyobb hazai vállalkozás, az Öko-Pannon Kht. kimutatása szerint Magyarországon tavaly 835 ezer tonna ilyen jellegû hulladék keletkezett, amibõl 532 ezer tonna esik a társasággal szerzõdésben álló cégekre. Ennek az irdatlan nagy mennyiségnek közel 60 százalékát sikerült újrahasznosításra begyûjteni. Mint a kht. kommunikációs igazgatója, Gönczi Beáta a Kölcsey Központban nemrégiben megnyitott Alu art kiállítást kísérõ elõadáson elmondta, ezek alapján egészen jól állunk, hiszen az unió csak 2012-re ír elõ ilyen arányú újrafelhasználást. (Jelenleg a kibocsátott mennyiség felének begyûjtését irányozza elõ.) Ne felejtsük el azonban, összesen 835 ezer tonna ötven százalékáról van szó, s így már nem is annyira szép az összkép. Egyébként csomagoló anyagonként is eltérõ a begyûjtésre elõírt hányad. Üvegbõl, papírból 60, fémbõl 50, mûanyagból 22,5, fából 15 százalék. Az Öko-Pannon kimutatása szerint ezek alapján egy magyar embernek egy év alatt papírból 27, fémbõl 15, üvegbõl 12, alumíniumból 15 kilogrammot kellene begyûjtenie. No, ettõl még tényleg messze állunk. Ezt igazolják a debreceni adatok is. Eszerint az A.K.S.D. Kft-hez került, szelektíven gyûjtött hulladékban az újrahasznosítható anyagokból 2,2 kiló papír, 1,3 kiló mûanyag és 1,7 kiló üveg jutott egy lakosra, alumíniumot meg nem is szelektáltak eddig. A kimutatás azonban csak 170 ezer lakosra vonatkozik, ma még ennyit érint a szelektív gyûjtés, melynek során a múlt évben összesen 892 tonna újrahasznosítható hulladék került az A.K.S.D. telephelyére. A cég kereskedelmi és marketing igazgatója, Gosztola Ferenc elégedett az eredménnyel. Elmondta, több mint 130 szelektív hulladékgyûjtõ szigetet helyeztek ki a városban, s ezekbõl évrõl évre több újrahasznosítható anyag kerül ki. Következõ lépésként, a már említett alumínium italos doboz préseket helyezik ki több iskolába, s az így összegyûjtött hulladék kilójáért 100-110 forintot fizetnek az oktatási intézményeknek. Mindenestre vannak már jó példák, hiszen például a nyíregyházi iskolákban 3,3 tonna gyûlt így össze. Hasonlót terveznek majd a mûanyag, azaz a PET palackok begyûjtésére is. Bár közvetlenül nem az újrahasznosítható anyagokhoz sorolható, de az elektromos szemét begyûjtése is nagyon fontos feladat a hulladékkezelõ vállalatoknak. Debrecenben hat hétvégén helyezte ki az A.K.S.D. a konténerjeit, melyekben összesen 20 tonna elektromos hulladék gyûlt össze. Az elektronikai és számítógépes ipar fejlõdését figyelembe véve, valószínûleg egyre gyakrabban kell megismételni az akciót. Ugrásszerû emelkedés tapasztalható az utóbbi idõben a dobozos üdítõk és sörök hazai térhódításában is. Az Öko-Pannon adatai szerint évente 200 millió üres alu dobozt dobunk a szemétbe, de ezeknek csak nagyon kis része kerül újra felhasználásra, holott az anyag 95 százaléka alkalmas erre. S, ha már nem is olvasztják be mindet, legalább a környezetszennyezést elkerülhetjük azzal, ha egy részüket a fantáziánk szabadjára engedésével használjuk fel. Úgy, mint az a három svájci mûvész, akiknek talán túlzó gondolatiságot közvetítõ alkotásait állították ki a Kölcsey Központban. Ismerve a mindenen áttörõ magyar leleményességet, nem nehéz megjósolni, hogy a helvét alkotókénál elmésebbek is születnek majd, ha honfitársainkat is megérinti a dobozok mûvészi újrahasznosításának a szelleme. Forrás DTV